Karácsony bemutatta a kormány szerint SMS hosszúságú terveit a Helyreállítási Alapról
Budapest főpolgármestere elmondta, hogy a kormány semmiféle egyeztetést nem tartott.
Budapest főpolgármestere elmondta, hogy a kormány semmiféle egyeztetést nem tartott.
Részben európai uniós pénzből a Mosoni-Duna vizével pótolnák a Fertő tavat. Osztrák és magyar környezetvédők együtt tiltakoznak, szerintük ezzel helyrehozhatatlan károk keletkezhetnek a tó kémiai összetételében, ami az élővilág pusztulásához vezethet. A megoldást, amelynek a tervezéséről ma hirdetnek eredményt, ráadásul olyan uniós csomagból finanszírozná a magyar kormány, amelyet még meg sem ítéltek Magyarországnak.
Nem kér egyelőre a magyar kormány az Európai Unió helyreállítási alapjából neki járó 3380 milliárd forint olcsó, kedvezményes hitelből, holott a kormányzati honlapon publikált tervezet még tartalmazta azt. A lemondó nyilatkozatot Orbán Viktor és Ursula von der Leyen múlt szombati találkozója után a kancelláriaminiszter ismertette. Mindez arra utal, hogy az Európai Bizottságnak súlyos kifogásai vannak.
Egy hete még úgy volt, hogy Magyarország közel 5800 milliárd forintot igényel az uniós helyreállítási alapból, aztán Orbán Viktor elment Brüsszelbe és ezt a pénzt lealkudta 2500 milliárdra. A terveket három nap múlva kell beadni, miután az előzőt a miniszterelnök kidobta a kukába – persze az is lehet, hogy valójában eddig sem számoltak a hitellel. A lealkudás fő oka az lehet: a kormány nem tud, és ezért nem is akar megfelelni a bizottsági elvárásoknak, ezért inkább lemond a pénzről.
Digitális és zöldpolitikai "forradalmat" ígér a Mario Draghi közgazdász miniszterelnök vezetésével összeállított több mint kétszáz milliárd eurós gazdasági helyreállítási program, amelynek részletei vasárnap kerültek nyilvánosságra.
Szerinte a kormány bent hagyja a támogatás több mint felét.
Többek között jogállamisági kérdésekről, a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedésekről, illetve a helyreállítási alapról, valamint a Nyugat-Balkán helyzetéről is tárgyalt a magyar miniszterelnök és az Európai Bizottság elnöke.
Nagyjából hatezer milliárd forintot kér a magyar kormány az EU Helyreállítási Alapjából, a válságkezelésre szánt pénzek nagy részét az építőiparban költenék el, de az energetikával és digitális szolgáltatásokkal foglalkozó cégek is készülhetnek a pályázatokra, sőt, egy jelentős vasúti- és HÉV-kocsi-beszerzést is ebből a keretből finanszíroznának. De az orvosok fizetésemelésére is innen jutna pénz. Már ha jók a számok.
Interparlamentáris konferenciát rendeznek ezen a héten az Európai Parlament és a tagállami törvényhozások, valamint az uniós vezetők részvételével, az úgynevezett európai szemeszter keretein belül. A cél az, hogy a résztvevők megvitassák a járvány utáni újjáépítés lehetőségeit, középpontban a helyreállítási alappal. A Fidesz a korrupció veszélyeire figyelmeztet.
A főpolgármester hangsúlyozta, hogy az Európai Unió által nyújtott válságkezelő támogatás nem a kormányé, nem egyik vagy másik párté, az a magyar embereket és a magyar vállalkozásokat illeti meg.
A Magyarországnak szánt 6000 milliárd forintból 1509 milliárdot fordítanak a felsőoktatásra, ennek közel kétharmadát infrastruktúra- és eszközfejlesztésére.
Kormányválsághoz vezetett Olaszországban az uniós mentőalapból érkező pénz felhasználása ürügyén kirobbant vita. A koalíció helyzete mindenképp törékeny marad.
2028-ig átlagosan és évente a GDP 3 százalékát adja Brüsszel, van egy 10 milliárd eurós kedvezményesen igénybe vehető hitelkeret is, plusz egyéb pályázatok is megnyílnak.
Az európai szociális pillért szeretné megerősíteni az új portugál elnökség, miközben a járvány, az oltási kampány, a helyreállítási csomag, az új költségvetés, az uniós külpolitika és a migráció határozza meg a mindennapokat.
A miniszterelnököt a Welt am Sonntagnak adott interjúban szembesítették azzal, a jogállamisági mechanizmusnál nincs szó migrációs kérdésről, mire Orbán közölte, ez nem képzelődés, az Európai Parlament módosítása tág teret adott volna a szankciókra.